A tud�sok mindent megtesznek a term�szet egyik legmegfoghatatlanabb anyaga, a rejt�lyes s�t�t anyag megtal�l�sa �rdek�ben, ami az elm�letek szerint a vil�gegyetem nagy r�sz�t alkotja. A nagy hajsz�ban sokan hajlanak arra, hogy nem is kell t�l nagy t�vols�gokban �s m�reteken kutatni, az anyagot itt is megtal�lhatn�nk k�zvetlen�l az orrunk el�tt, a F�ld�n.
A s�t�t anyag megtal�l�s�nak neh�zs�gei els�sorban s�t�t term�szet�ben rejlenek, a tud�sok val�j�ban azt sem tudj�k igaz�n hogy mit is keresnek, �gy neh�z r�tal�lni a megold�sra. Ez az anyag nem bocs�t ki semmilyen f�nyt, teh�t a legmodernebb t�vcs�veinkkel sem tudjuk k�zvetlen�l �szlelni. Az 1970-es �vekben mer�lt fel el�sz�r a l�tez�se a nagy objektumok, mint p�ld�ul a galaxisok gravit�ci�s hat�sainak �szlel�sein�l, mivel az ott megfigyelt jelens�gek nem magyar�zhat�k a hagyom�nyos anyaggal. Emellett a s�t�t anyag jellemz�en nem l�p k�lcs�nhat�sba m�s anyagokkal, �ll�tj�k a tud�sok.

Az egyik elm�let szerint a s�t�t anyag egyszer�en kereszt�lhalad a F�ld�n, a h�zunkon, illetve a test�nk�n, an�lk�l hogy egyetlen atom lepattanna r�la. T�bb tud�s f�ldalatti k�s�rleteken dolgozik, annak rem�ny�ben, h�tha elcs�p egy p�rat a s�t�t anyag r�szecsk�k �z�n�b�l, elvileg ugyanis nagyon ritk�n, de el�fordulhat, hogy lepattannak egy hagyom�nyos r�szecsk�r�l. "Itt �ramlanak k�zvetlen�l el�tt�nk, �s id�nk�nt v�gbemegy egy k�lcs�nhat�s" - magyar�zta Angela Reisseter, a Minnesota Egyetem Kriog�n S�t�t Anyag Kutat�s (CDMS) projektj�nek tagja.

A Science Express legut�bbi sz�m�ban Reisetter �s munkat�rsai k�t lehets�ges esem�ny felfedez�s�r�l sz�moltak be, melyek elk�pzelhet�en s�t�t anyag becsap�d�sok voltak detektoraikon. "Kor�bbi eredm�nyeink egy�rtelm�en nemlegesek voltak" - nyilatkozott Reisetter a SPACE.com-nak. "Ez az els� lehets�gesnek t�n� �szlel�s�nk."

A CDMS egy minnesotai b�nya 700 m�teres m�lys�g�ben helyezkedik el k�zet, m�anyag, �lom, r�z �s egy�b anyagr�tegek szigetel�s�ben, melyek igyekeznek a s�t�t anyagon k�v�l minden m�s r�szecske behatol�s�t megg�tolni, ennek ellen�re kozmikus sugarak �s egy�b r�szecsk�k is hajlamosak megzavarni a k�s�rletet. Maguk a detektorok viszonylag kicsik, j�gkorongokra eml�keztet� germ�nium �s szil�cium blokkokr�l van sz�. Ha egy germ�nium vagy szil�cium atom magj�t eltal�lja egy s�t�t anyag r�szecske, akkor lepattan �s jelet k�ld a detektornak. Mindazon�ltal a kutat�k nem lehetnek eg�szen bizonyos abban, hogy a fentebb eml�tett k�t m�rt jel s�t�t anyagt�l �s nem valami m�s r�szecsk�t�l, az �gynevezett h�tt�rsug�rz�st�l sz�rmazik.


Az univerzum s�t�t anyag�nak egy r�sz�t eg�szen kicsi, k�zeli galaxisokban, az �gynevezett "hobbit galaxisokban" tal�lt�k meg. Ezek csup�n n�h�ny csillagot tartalmaznak, t�meg�k azonban sz�zszorosa csak a csillagok alapj�n sz�m�tott t�megnek.

K�t jel nagyon kev�s, hogy b�rmit biztosan kijelentsenek. "Ha csak egy lett volna, akkor azt mondhatn�nk, hogy ez csak a h�tt�r. Ha h�rom lett volna, akkor m�r mondhattuk volna, hogy igen, ez az a jel, kett� eset�ben azonban azt sem jelenthetj�k ki egy�rtelm�en hogy h�tt�r, �s azt sem hogy jel" - taglalta Reisetter, aki munkat�rsaival tov�bb folytatja k�s�rletez�st, m�g �rz�kenyebb szinteken abban a rem�nyben, hogy egy egy�ntet�bb jelet fognak felfedezni.

Kor�nt sem ez az egyetlen f�ldi k�s�rlet a s�t�t anyag �szlel�s�re; t�bb r�szecskegyors�t� is erre a feladatra koncentr�l, igaz nem mostan�ban kezdt�k, eredm�nyt pedig nem siker�lt el�rni�k. "Joggal k�rdezhetj�k, hogy mi�rt van ez? - tette fel a k�rd�st Sarah Eno, a Maryland Egyetem kutat�ja. "Mi�rt nem l�tunk olyan r�szecsk�t a gyors�t�kban, ami a vil�gegyetem anyag�nak a nagy r�sz�t kiteszi?"

Az egyik ok az lehet, hogy a gyors�t�k nem el�g nagy teljes�tm�ny�ek. A tud�sok nem tudj�k milyen t�meg� lehet egy fekete anyag r�szecske, azonban t�bb kalkul�ci� is olyan energiaszinteket hozott ki, amik nem csup�n laborat�riumban, de m�g a r�szecskegyors�t�kban is el�rhetetlennek t�nnek. "Nem jelenthetj�k ki, hogy valaha is k�pesek lesz�nk el��ll�tani vagy �szlelni egy fekete anyag r�szecsk�t" - tette hozz� Eno.

A legjobb es�ly�nk a Nagy Hadron�tk�ztet� (LHC), az eddig �p�tett legnagyobb r�szecskegyors�t� lehet, ami jelenleg m�g nem �rte el teljes�tm�nye maximum�t. Ha viszont siker�l, akkor tal�n az egzotikus r�szecsk�k k�z�tt siker�l meglelni a s�t�t anyagot is. "Lehets�ges, hogy ezzel az �j g�ppel v�gre el�g energi�nk lesz a s�t�t anyag r�szecske el��ll�t�s�hoz �s l�thatjuk az �tk�z�sekben" - mondta Eno, aki az LHC Compact Muon Solenoid k�s�rlet�nek tagja.