A k�zlem�ny szerint 600 milli� tonna b�jik meg 40 kr�terben elosztva, ami elvileg egy 600 000 lakos� nagyv�ros h�rom �vnyi v�zell�t�s�t tenn� lehet�v�. Ez nem kev�s vizet jelent. A bejelent�s t�bb, a Hold felsz�ni viz�vel kapcsolatos felfedez�st k�vet�en l�tott napvil�got. Az el�zm�nyek k�z� tartozik a NASA LCROSS egys�g�nek becsap�d�sa az egyik tart�san �rny�kkal bor�tott kr�terbe, valamint az a lehets�ges v�ztermel�si mechanizmus, amit a Nap tev�kenys�ge fejt ki, v�kony j�gr�teget l�trehozva a teljes felsz�nen. Ezek f�ny�ben nagyon �gy t�nik, hogy a v�z mindenhol jelen van a Holdon, ami nem ak�rmilyen felfedez�s, tekintve, hogy nem is oly r�g m�g csontsz�raznak gondoltuk.

A legfrissebb adatok az id� el�tt v�get �rt indiai Chandrayaan k�ldet�sb�l sz�rmaznak. A Chandrayaan-1 m�hold 2009 augusztus�ban fejezte be p�lyafut�s�t a Hold k�r�l. A m�hold m�szerei k�z�tt volt a NASA �ltal kifejlesztett Mini-SAR, ez �szlelte a 40, egyenk�nt legal�bb 2 m�ter vastags�g� j�ggel rendelkez� kr�tert az �szaki sarkvid�ken.

"Ha ezeknek a kr�tereknek a viz�t �tsz�m�tjuk rak�ta hajt�anyagg�, akkor el�g �zemanyagot kapn�nk ahhoz hogy 2000 �ven �t naponta egy �rsikl�t ind�tsunk el" - nyilatkozott a Discovery-nek Paul Spudis, a texasi Hold- �s Bolyg�tudom�nyi Int�zet munkat�rsa, aki szakm�j�b�l ad�d�an m�s szempontb�l �rt�kelte a v�zmennyis�g felhaszn�lhat�s�g�t. Valljuk meg sokkal megd�bbent�bb ez az adat, mint a kor�bbi v�zell�t�sos p�lda, nem is csoda hogy az �rkutat�sban dolgoz�kat felvillanyozt�k az eredm�nyek. Spudisnak azonban van egy m�sik izgalmas felvet�se is. Lehets�ges, hogy a Hold saj�t v�zh�ztart�ssal rendelkezzen?

Kr�terek a Hold �szaki sarkvid�k�n. Z�lddel jel�lt�k a v�zj�ggel rendelkez�ket, m�g a piros k�r�k az �jonnan keletkezett kr�tereket mutatj�k

"Eddig h�rom v�zt�pust tal�ltunk a Holdon" - folytatta Spudis. "Az egyik a Mini-SAR vastag, majdnem teljesen tiszta kr�terjege, a m�sodik az LCROSS j�gkrist�ly �s por kever�ke, a harmadik pedig az M-cube v�kony r�tege, ami id�r�l id�re a teljes felsz�nen megjelenik, majd elt�nik". Teh�t l�tezik egy magas tisztas�g� v�zj�g, amit val�sz�n�leg az �st�k�s�k hoztak el az �gitestre, egy kev�sb� tiszta, ami �gy t�nik, hogy a felsz�n alatt keletkezik �s �sszekeveredik a Hold anyag�val, �s v�g�l a legfrissebben felfedezett felsz�ni v�z, ami a regolit �s a napsz�l k�lcs�nhat�s�b�l j�het l�tre.

Ahogy azt m�r egy kor�bbi cikk�nkben is megeml�tett�k, az el�zetes eredm�nyek arra utalnak, hogy ut�bbi az egyenl�t�i ter�letek fel�l a sarkvid�kek fel� v�ndorol, ami egyfajta v�zk�rforg�st felt�telez, ez�rt a tud�sok komolyan fontolgatj�k egy "hidroszf�ra" jelenl�t�t. Sajnos a v�z jelenl�te �nmag�ban nem el�g ahhoz, hogy �rhaj�sok sz�lljanak le a Holdon, legal�bbis egyhamar biztosan nem l�tunk �jra embert az �gitesten. Az �nfenntart� kol�ni�k tov�bbra is csak �lom szinten maradnak �s ezt a vizet egyhamar nem �zlelhetj�k meg.