A Vilgegyetem minden ltez anyag, energia s tr egyttese. Magba foglal mindenet - a konyhtok padljn lv morzsktl a napig, a bolygkat, az sszes csillagot s galaxist, a csillagkzi trben lv port s gzt, valamint a vilgrben szguld fnyt. A Vilgegyetem mindezek sszessgt jelenti. Idegen neve, az Univerzum a latin "mindensg" szbl ered.
Sajt nzpontunkbl ugyan meglehetsen nehz felismerni, de a Vilgegyetemnek meghatrozott szerkezete van. A bolygk a csillagok krl keringenek. A csillagok millirdjai galaxisokk csoportusulnak. Mindsszesen krlbell 100 millird galaxis tallhat az Univerzumbna. A legtbb galaxis halmazoknak nevezett csoportosulsokban fordulnak el. A galaxishalmazok rendszerint mg nagyobb csoportokat, szuperhalazokat alkotnak. Vgl a szuperhalmazok sszekaocsoldva mg kiterjetebb szerkezetet formlnak, amelyek galaxisfalaknka vagy -rtegeknek tnnek. Ezek az elkpzelhetetlenl risi kiterjeds csoportosulsok a Vilgegyetem legnagyobb kpzdmnyei.
Tnyek Rviden
Az Univerzum mretei
Fld 12 756km tmrj
Nap 1 392 000 km ltmrj
a Fld plyja kb. 300 km tmrj
a Plt plyja kb. 12 millird km lmtrj
a Tejtrendszer kb. 100 000 km lnrj
a Loklis Csoport 6 milli fnyv tmrj
a megfigyelhet Vilgegyetem 26-30 millird fnyv tmrj |