Az kori tudsok gy gondoltk, hogy a Fld a Vilgegyetem kzppontja, s a Nap, a csillagok s a bolygk kttte keringenek. A 20. szzadig, amg fnyerstvcsveinket meg nem ptettk , nem tudhattuk, hogy a Nap csak egyetlen csillag a sok millird galaxis sok szzmillird csillaga kztt. Ma a csillagszok mr azt kutatjk, milyen tvolsgban vannak a legmesszibb galaxisok.
Tvoli csillagokat vagy galaxisokat viszglva az idkben is visszatekinthetnk. Az egymillird fnyvar lv galaxisbl a fny ezermilli vig utazik hozznk. Ez azt jelenti, hogy ha a Vilgegyetem 13-15 millird ves, akkor a megfigyelhat Univerzum hatrai 13-15 milli fnyv tvolsgra vannak. 1998-ban a Hawaii-szigeteken lv Keck II teleszkp (az egyik legnyagyobb tvcs a Fldn) egy tbb mint 12 millird fnyvnyi tvolsgra lv galaxis fnyt gyjttte ssze. Ez a fny mr 12 millird ve utazott, vagyis a galaxist 12 millird vve ezeltti llapotban ltjuk! A Vilgegyetem kora ekkor a mainak csak tredke vaolt, s szletse ta csupn 1-3 millird v telhetett el.
Mi a fnyv?
Mivel a mindennapi hosszmrtkegysgek egszen egyszeren tlsgosan kicsik a csillagok kztti irdatlan tvolsgok mrs, a csillagszok a fnyvet hasznljk. A fny j kozmikus mrplca, mivel mindig ugyanazzal a sebessggel halad - msodpercenknt 300 000km-t tesz meg. Egy fnyv az a tvolsg , amelyet a fny egy v alatt tesz meg. Ez krlbell 10 billli (tzszer milliszor milli) km-nek felel meg.
Utazs a legkzelebbik csillagig
Verjk ki a fejnkbl, hogy keresztlutazhatjuk a Vilgegytetemet. Mennyi ideig tartana a Naphoz legkzelebb es csillagig az t? A Proxima Centauri, a legkzelebbi csillagszomszdunk 4,3 fnyvnyi tvolsgra van. Ez krlbell 43 billi km. Az rreplgppel utazva 27 000 km-t tennnk meg rnknt, gy 170 000 vbe telne, mg odarnnk.Jobban tesszk, ha a mai technikval egyenlre nem prblkozunk. |