A csillagok l�nyeg�ben hatalmas f�zi�s er�m�vek. Az �vmilli�kig-�vmilli�rdokig m�k�d� csillagok �let�k nagy r�sz�ben egyens�lyban vannak. B�r a t�megvonz�s igyekszik a csillag teljes anyag�t egyetlen pontba �sszeh�zni, a magban zajl� f�zi�s folyamatok r�v�n termel�d� energia kifel� igyekszik, �gy tartva ellent a gravit�ci�s vonz�snak. Napunk egy viszonylag kis t�meg� csillag, amelyben jelenleg hidrog�n f�zi�ja szolg�ltatja az energi�t. Ennek kifogyt�val, egy r�vid, h�liumot felhaszn�l� f�zi�s korszak ut�n saj�t k�zponti csillagunk v�r�s �ri�s f�zis�t elhagyva, �vmilli�rdok alatt kih�l� feh�r t�rpek�nt v�gzi �let�t.
A nagyobb t�meg� csillagok hal�la enn�l j�val viharosabb esem�ny. A 10-100 napt�megnyi csillagokban a f�zi�s folyamatokban egyre magasabb rendsz�m� elemek termel�se zajlik eg�szen addig, am�g a csillag szinte teljes magja vasatomokk� nem alakul. A vasatomok f�zi�j�hoz imm�r energia befektet�s�re volna sz�ks�g, �gy ebben a korszakban a bels� energiatermel�s hirtelen f�lbeszakad. A t�ls�lyba ker�l� gravit�ci� hat�s�ra a csillag k�ls� r�tegeinek anyaga befel� zuhan. El�rve a magot, a szupern�va-robban�s sor�n a k�ls� r�tegek ledob�dnak a csillagr�l, m�g maga a centrum - a csillag t�meg�t�l, �gy a robban�s hevess�g�t�l f�gg�en - neutroncsillagg� vagy fekete lyukk� alakul �t.
Vajon mi t�rt�nik, ha egy igaz�n �ri�si, ak�r t�bb sz�z napt�megnyi csillag robban fel? Ezekben a gig�szokban eg�szen m�sfajta egyens�ly alakul ki, mint kisebb t�meg� t�rsaikban. Az elm�letek szerint a magban termel�d�, �s kifel� halad� fotonok olyan nagy energi�j�ak, hogy �ltaluk elemi r�szecskep�rok, elektronok �s pozitronok keletkeznek, �gy ebben a folyamatban a csillag energiatermel�se arra ford�t�dik, hogy t�meggel nem rendelkez� fotonokb�l t�meggel b�r� elemi r�szecsk�k j�jjenek l�tre. Ezen �ri�sok eset�ben a csillag �sszeroppan�sakor azonban a k�ls� r�tegek nem szinte tiszt�n vasb�l �ll� magra zuhannak, hanem j�val k�nnyebb oxig�natomokb�l �ll� magra. Ez a forr�, �sszepr�selt oxig�nmag ennek hat�s�ra elszabadult termonukle�ris reakci� sor�n rendk�v�l hevesen robban fel, amely szinte teljesen elpuszt�tja a csillag magj�t.

Ugyan m�r t�bb �vvel ezel�tt siker�lt megalkotni ezen folyamatokat le�r� elm�letet, de eleddig egyetlen ilyen objektumot sem siker�lt megfigyelni. Nemr�giben az izraeli tud�sok vezette, n�met, angol, k�nai �s amerikai kutat�kb�l �ll� csoport az SN 2007bi jel� szupern�v�t vizsg�lta meg, amely egy t�voli t�rpegalaxisban robbant fel. A vizsg�latok sor�n �gy tal�lt�k, hogy a megfigyelt objektum kit�n�en beleillik a fenti modelbe. Az adatok elemz�se sor�n a kutat�k arra jutottak, hogy a csillag t�mege ak�r 200 napt�meg is lehetett. Egy ilyen hatalmas t�meg� csillag megfigyel�se az�rt is �rdekes, mert az Univerzum �ltalunk bel�that� r�sz�ben a megfigyel�sek �s elm�letek szerint is k�r�lbel�l 150 napt�meg a csillagok t�meg�nek fels� hat�ra, s�t, egyes kutat�k szerint a csillagok m�ret�nek is van fels� hat�ra. Az SN 2007bi viszont meger�s�ti, hogy az ilyen roppant t�meg� csillagok b�r rendk�v�l ritk�k, m�giscsak l�teznek; s�t, enn�l j�val nagyobb, ak�r 1000 napt�meg� csillagok is �lhettek az Univerzum �let�nek korai szakasz�ban.
A felrobban� csillag�ri�st egy apr� t�rpegalaxisban siker�lt �szlelni. Ennek a rendszernek a m�rete alig sz�zada saj�t Tej�trendszer�nk m�ret�nek. A kutat�k szerint az ilyen t�rpegalaxisok lehetnek a hasonl� �ri�scsillagok lak�helyei, amelyekben eddig ismeretlen hat�sok teszik lehet�v� az eddigi hat�rnak tartott 150 napt�megnyi anyag �tl�p�s�t.
A megfigyelt szupern�va �s hasonl� �ri�scsillagok j�v�beli vizsg�lata bepillant�st enged a hatalmas csillagok robban�si folyamataiba �s seg�thet meg�rteni, hogyan j�rultak hozz� az Univerzum jelenlegi anyagi �sszet�tel�nek kialak�t�s�hoz. A r�gm�ltban �lt szupern�v�k elengedhetetlen�l fontosak voltak ugyanis a nehezebb elemek el��ll�t�s�ban, �s azoknak a kozmikus k�rnyezetbe juttat�s�ban. Ezekb�l a „beszennyezett” kozmikus felh�kb�l alakulhattak ki k�s�bb - az esetleg �let hordoz�s�ra is alkalmas - bolyg�rendszerek. �rdekess�g p�ld�ul, hogy a most megfigyelt szupern�va-robban�s sor�n a megsemmis�l�, k�zel 100 napt�megnyi csillagmagb�l a kutat�k szerint t�bbek k�z�tt k�zel 5 napt�megnyi(!) 56-os t�megsz�m� nikkel keletkezett.